Történelmi üzletembereink

A Menedzserek Országos Szövetsége (MOSZ) 2010-től kezdődően – hagyományteremtő módon – meg kíván emlékezni a történelmi jelentőségű magyar vállalatvezetőkről, üzletemberekről, menedzserekről, olyan személyiségekről, akik tevékenységének társadalmi-gazdasági hatása jól leírható, nyomon követhető és napjainkban is érzékelhető. A MOSZ elnöksége úgy döntött, hogy elsőként Richter Gedeonról emlékezik meg. Az évente megrendezendő eseménysorozathoz egy emlékdíj kapcsolódik, amit az utódvállalat képviselője, a díjazott leszármazottja, az illetőről már elnevezett vagy a nevét most felvevő intézmény vezetője vesz át.

Az adott év történelmi üzletemberének kiválasztásánál a MOSZ vezetését a következő szempontok vezérlik: a kiválasztott személy kiemelkedő üzletember legyen, szervezetet működtessen gazdasági környezetben. Lehet vállalatalapító, tulajdonos, első számú és beosztott vezető egyaránt. Legyen erkölcsileg feddhetetlen, a kiválasztása politikai szempontoktól mentesen történjen. Tevékenysége az annak ideje alatt értelmezhető Magyarország területére koncentrálódjon, ezzel definiáljuk „magyar” voltát. Az időhatár a hazai kapitalizmus kezdeti korszaka, élő személy nem jelölhető.

Film és könyv Richter Gedeonról

Az esemény érdekessége, hogy Richter Gedeonról gálaműsor keretében egy róla szóló film levetítésével és egy kiadvány megjelentetésével emlékeznek meg.

A Részletek Richter Gedeon képzelt naplójából című 20 perces filmet Berta Enikő és Buda János írta és rendezte.

1911. december 20. Éppen ma tíz éve annak, hogy tanulmányaimból hazatérve a Székesfőváros Tisztelt Tanácsához beadtam kérvényemet az Üllői úti Sas Patika jogának megvásárlásához. Bizony, majd tíz éve annak, hogy atyai örökségemből és feleségem, Winkler Anna hozományából preparatív laboratóriummal egészítettem ki a patikát. Elkezdtem a munkát: Az évszázados népi hagyományokra támaszkodó, növényi eredetű, úgynevezett organoterápiás készítményeken dolgoztam. Gyógyszereim iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Célul tűztem ki, hogy enyhítsem a beteg emberek szenvedéseit, de az igények kielégítéséhez és készítményeim fejlesztéséhez a patika forrásai nem elegendőek. Ehhez már egy gyárra volt szükség.

--Részlet a filmből--

A 64 oldalas könyv három fejezetből áll. Az első egy tanulmány dr. Kozma Miklós és Babarczy Balázs tollából A három generáció, avagy korrajz egy rögös út kezdetéről címmel, a második Richter Gedeon, a történelmi gyáralapító életét, munkásságát bemutató fejezet, míg a harmadik az alapító örökségét, azaz a Richter Gedeon Nyrt.-t ismertető rész.

Újító ember volt, aki hitt a munka, a folyamatos kutatás, fejlesztés és innováció erejében, a tisztességes versenyben, a munkatársak megbecsülésében és mindenekelőtt a magyar szellem erejében. Ez a hozzáállás, Richter szellemi öröksége a mai napig meghatározza az általa alapított és ugyanott működő Társaság életét. Bizonyára az alapító-névadó nem gondolta volna, hogy az általa 1901-ben lerakott alapkövek olyan stabilnak bizonyulnak, hogy több mint száz év elteltével is szilárdan tartják majd életművét.

--Részlet a könyvből--

Tájékozódni, értékelni, alkotni – ez volt Richter Gedeon hitvallása

RICHTER GEDEON (Ecséd, 1872. szept. 23. – Budapest, 1944. dec. 31.) földbirtokos-terménykereskedő családból származó gyógyszerész, a mára kelet–közép–európai multinacionális céggé fejlődött Richter Gedeon Nyrt. megalapítója. Középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte. 1895-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerész diplomát szerzett. Rövid vidéki gyakorlat után 1897-ben nyugati tanulmányútra indult, több országban szerzett tapasztalatokat az európai gyógyszerészet és gyógyszergyártás területén. Hazatérése után 1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői út 105. alatti – a Társaság tulajdonában napjainkban is működő – Sas patikát, ahol egy preparatív és egy vegyészeti kísérleti laboratóriumot létesített. Felismerve a belső elválasztású mirigyek kivonatainak gyógyászati jelentőségét, állati szervekből organoterápiás gyógyszerek (hormon készítmények, erősítő szerek) előállításába és forgalmazásába kezdett. Első készítményét, a mellékvesekéreg-hormon kivonatát (adrenalint) tartalmazó Tonogen suprarenalét mindmáig használják a gyógyászatban. Sikerei hatására, valamint látva, hogy a gyógyszertári gyógyszerkészítés ideje lejárt és csak a nagyüzemi gyógyszergyártásnak van jövője, 1907-ben Kőbányán megalapította a nevét viselő gyárat, az első magyar gyógyszergyárak egyikét, amelyet évtizedeken keresztül irányított. A vállalat már a kezdeti időszakban megalapozta hírnevét, és hamarosan az élvonalbeli nemzetközi szállítók között tartották számon. A fő profilját képező állati eredetű organoterápiás termékek mellett növénykémiai és szintetikus készítményeket is forgalomba hozott. A korai termékpalettából kiemelkedik a tízes évek elején kifejlesztett Adigan szívgyógyszer, továbbá a Hyperol fertőtlenítőszer és a Kalmopyrin lázcsillapító, utóbbiak még ma is létező és közkedvelt készítmények. A gyár kutatási színvonalát jelzi, hogy 1914-ben már 24 szabadalom volt a vállalat birtokában. Tájékozódni, értékelni, alkotni – ez volt Richter Gedeon hitvallása. Nem csak sikeres kutató, hanem kiváló menedzser, vállalatvezető is volt. Cégét 1923-ban családi részvénytársasággá alakította, és szerteágazó nemzetközi kapcsolatait felhasználva hatékony exporttervet dolgozott ki. A harmincas évek végéig hetven országra kiterjedő képviseleti hálózatot hozott létre, és tíz külföldi leányvállalatot alapított. Közülük a bukaresti, londoni, mexikói, milánói, sao paolo-i, zágrábi és varsói gyárakban jelentős gyógyszeralapanyag-gyártás is folyt. A vállalat ebben az időszakban 12 aranyérmet szerzett termékeivel a nemzetközi kiállításokon. Érdemei elismeréseként Richter Gedeon 1929-ben magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kapott. A harmincas évekre a Richter Rt. az egyik legjelentősebb magyar külkereskedelmi vállalattá fejlődött. A cég stabil helyzetét még a nagy gazdasági világválság sem tudta megrendíteni, elbocsátásokra nem került sor. Az alkalmazottak még évtizedek múlva is számon tartották, hogy Kőbányán a háború előtt a Richter volt a legjobban fizetett és a legjobb összetételű gyár. Közeli munkatársai szerint Richter Gedeon csendes, szerény, meditáló, szorgalmas, szeretetre méltó és kiegyensúlyozott egyéniség volt. Sikeres pályafutását végül a zsidótörvények megaláztatásai, majd a második világháború eseményei törték derékba. Zsidó származásának puszta ténye miatt 1942-ben meg kellett válnia vezérigazgatói tisztségétől, és évekig tartó szélmalomharcra kényszerült, hogy alapító tulajdonos létére legalább tanácsadóként dolgozhasson a saját vállalatánál. A német megszállás után, 1944 nyarán svájci útlevéllel elhagyhatta volna az országot, de nem élt a lehetőséggel, mert nem akart megválni hazájától és kötelességének tartotta, hogy a nehéz időkben is kitartson vállalata mellett, amely életművét, és családja mellett élete értelmét jelentette. A Richter házaspár egy ideig rokonoknál húzta meg magát, majd 1944. december elején a hatósági rendelettel kijelölt ún. nemzetközi gettóba, a semleges svéd követség diplomáciai oltalma alatt álló Katona József utca 21. sz. alatti sarokházba költözött. 1944. december 30-án a ház lakóit egy nyilas osztag igazoltatás ürügyével az Andrássy út 60. sz. alatti pártházba (a mai Terror Házába) hurcolta, majd másnap a hajnali órákban fegyveres kísérettel útnak indította a Duna irányába. A 72 éves Richter Gedeont a mai Széchenyi rakparton, a Zoltán utca torkolatánál a Dunába lőtték. Richter Gedeon holtteste nem került elő, jelképes sírja a svájci Lugano városkában, családi sírboltban található. Fél évszázaddal későbbi nekrológjának egyik tömör megállapítása akár a sírfelirata is lehetne: „Igaz ember volt, tudta, mi a tisztesség, maradandót alkotott és neve összeforrt alkotásával.” (Rasztik Tibor írása, Richter Gedeon Nyrt.)